Dhule Somniai Társaság épülete

A Cégnegyedet uraló betonrengeteg közül büszkén tör az ég felé a Társaság épülete, méreteivel felvéve a versenyt bármely felhőkarcolóval, sőt a legtöbbet le is körözve. Annyi bizonyos a körötte lévőkhöz képest ő maga a mesebeli Góliát. Ez azonban a minimum, ami elvárható, ha már annyian haltak bele az építésébe. A birodalom pénzt és munkást nem sajnálva, kevesebb, mint egy év alatt húzta fel az óriási épületet. Több ezer emberi munkás dolgozott rajta éjt nappalé téve, a hét minden napján, ünnepre és időjárásra való tekintett nélkül. Azonban e rohamtempó számos áldozatott követelt, de a Szegénynegyed egyszerű lakosa örül minden munkának, ez az építkezés pedig adott bőven. Igazi dhulei építkezés, egyedül a korbácsok hiányoztak, a megfáradt és meggyötört munkásból volt elég.
Az eredményt ettől függetlenül senki se tagadhatja le, a munkások által a végén csak Birodalmi Toronyként emlegetett épület igazi remekmű lett. Attól eltekintve, hogy idegenül hat környezetében, a számos karcsú és üvegfalú irodaház között, mint a régi idők vártornyai emelkedik ki, egyetlen egy különbséggel nem kőből, hanem betonból épült. A sötét, borúsabb napon erődítménynek ható épület vastag falain lévő ablakok, szomszédjaihoz képest nem többek, mint rácsozott lőrések. Szobrok találhatóak, végig az épület oldalán, sarkain. Mind férfit ábrázol és többnyire harcost, kik látszatra különböző páncélokban és fegyverekkel védik a tornyot a várostól, néhány pedig épp végez valami furcsa lénnyel. A toronycsúcsán pedig, mint ahogy az építkezés során többször kiderült egy léghajó terminálként is képes funkcionálni, valamint kilátó erkélyként is honnét belátni az egész várost. A Torony lábánál egy kert terül el, nagyjából húsz méter szélesen, melyet az utcafelőli oldalon egy magas kovácsoltvas kerítés választ el. A kert négy egyforma részre osztható, mindegyik tökéletesen szimmetrikusan megalkotott liget, közepén egy szökőkúttal. A kerteket kövezet utak választják el egymástól, melyek az egyetlen megerősített kovácsoltvas kaputól, mint ki- és bejárattól ágaznak szét vezetve az épület oldaliba épített mélygarázs lejárokhoz vagy kinti parkolókhoz.
A Torony jelenleg vagy inkább egyelőre, közel kétezer kiadatlan irodával és számos jóval, nagyobb helységgel rendelkezik. Nyitása óta eltelt alig egy hónap alatt, azonban jó pár elegáns elitétterem, néhány butik és más vállaltok boltjai nyitottak üzletet az alsóbb szinteken. Biztosítva, hogy békében intézhessek el ügyeiket, távol az idegenek és akadékoskodok tekintette elől. A Torony ugyanis amellett, hogy a Dhule Somniai Kereskedelmi Társaság központja, egyben a dhulei nagykövetség is, így területén a nagykövet, engedélye nélkül, csak a társaság őreinek van joga betartatni a törvényt. A Társaság bármely emberi vállalkozónak szívesen és jutányos áron kiadja helységeit és konferencia termeit.

***

Belépve az épületbe, egy óriási nagycsarnok fogadja az embert, mert más faj tagjai nem jutnak át a kaput őrző biztonságiakon, ha mégis az itteni őrség gondoskodik róluk. A nagycsarnok impozáns méretű magas falin számos kép van, az egyszerű arcokat ábrázolótól az egész alakosokig minden megtalálható, melyeken régi lovagokat, katonákat, mészárosokat, népek leigázóit ábrázolják, vagyis Dhule nemzeti hőseit. Egy-két portré között pedig épp valamely nememberi város bukását vagy a birodalom más fényes győzelmet ábrázoló festmény töri meg a képek egyhangúságát. Egyesek szerint nincs annyi csillag az égen, mint az itteni képek vállapjain.
A nagycsarnok berendezési méretei ellenére gyér, a fal mellett néhány, elegáns és kényelmes ülőalkalmatosság, kis asztalokkal melyeken lámpák és újságok találhatók. Valamint egy recepciós pult ahol mindig ül valaki, mögötte találhatóak az első szintre és galériára vezető lépcsők, ahol már mindjárt más kép fogadja a látogatót. Bárok, éttermek várják az ideérkezőt, valamint négy a felsőbb szintekre vezető lift is.
Az egész épület termeinek és folyosóinak kihagyhatatlan kellékei Dhule címere és egyben legfőbb vallási motívuma, a Teremtő Úr arca a csillagkereszten.